Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmének elősegítése érdekében egy új jogszabály lépett életbe, amely számos részletes előírást tartalmaz a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásáról, valamint az ezzel összefüggésben fellépő egyéb teendőkről.

A helyes mezőgazdasági gyakorlat megvalósítása szigorú előírások és szabályok betartásával jár, azonban a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelem érdekében elengedhetetlen azok megvalósítása és hatékony ellenőrzése. Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet ennek érdekében részletesen szabályozza a mezőgazdasági területekre kijuttatható nitrogén mennyiségét, amelyet a HMGY által rögzített előírások nagymértékben szolgálnak (néhányat ezek közül a teljesség igénye nélkül a következőkben ismertetünk).

 

 

A HMGY értelmében mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg az évi 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is.

 

Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.

 

Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

 

15-17% meredekségű lejtőn istállótrágya csak a legeltetéssel hasznosított gyepterületekre, valamint ültetvények telepítéshez és felújításához juttatható ki a talajvédelmi tervben meghatározottak szerinti erózió elleni védelem biztosításával együtt.

 

Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható.

 

Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak azonnali bedolgozás mellett juttatható ki. 15% terepesés felett műtrágya talajra nem juttatható ki, kivéve az erózió elleni védelemmel ellátott ültetvényeket.

 

17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

 

Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

 

A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában, valamint szervestrágya tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban (a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű), forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

Az itt meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

 

A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.

 

Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, az engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat évente egy alkalommal megküldi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére.

 

A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek.

 

A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:
- olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak;
- a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek;
- a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás;
- a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.

Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.

 

Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni.

 

Az öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell.

Állattartó telepen képződött trágyát megfelelően kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni.

 

Alapkövetelmény a trágyatárolók minimális műszaki paramétereihez:

 

Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek:

A tározó bélelésére alkalmazott fóliának teljesen vízzárónak, a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak, egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak, hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak, magas szakítószilárdságúnak (a kötéseknél is!), és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie. Trágyatárolók bélelésére ezért csak Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, ill. műanyagok használhatók fel. Az ÉME-nek igazolnia kell a műanyag bevonatok, fóliák állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya tárolóiban való alkalmazhatóságát, a 20 évet meghaladó elvárt élettartamra. Az ÉME-nek ki kell térnie a fólia UV állóságára is. A fóliának a "kiváló" osztályú besorolást kell kapnia.

 

 

Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt):

Betontároló csak vízzáró, tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű), szulfátálló betonból készíthető. Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell Megfelelőségi Tanúsítvánnyal vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) is igazolhatja.

 

Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók:

Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét vagy az anyag minősége önmagában, vagy a bevonata biztosítja. A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges. Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel.

 

Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat.

Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.

 

A hígtrágyatároló kapacitását 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.

Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.

 

Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására.

Ha mélyalmos tartás esetén képződött trágya, illetve karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.

 

A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.

 

Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.

 

Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.

 

Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán, illetve november 15. - április 1. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán.

 

Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, illetve felszíni víz nincs 100 m távolságon belül.

Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható, és az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

 

Részletes információk a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben találhatóak.



» 59/2008 jogszabály melléklet
Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat

Kezdőlap | Magunkról | Szolgáltatások | Termékek | Szakcikkek | Partnerek | Referenciák | Ügyfeleinknek | Szaktanácsadás | Kapcsolat

Agroforce International Kft. © 2010 Minden jog fenntartva!