Milyen területeken gazdálkodunk?

A szaktanácsadói programunk lehetőségeit kihasználva elemzést készítettünk az AKG programban résztvevő partnereink talajvizsgálati eredményeiből. 7234 darab talajminta eredményét vizsgáltunk meg, melyek összesen több mint 35.000 hektárról szolgáltatnak adatot.

Természetesen ez a minta nem reprezentálja az országos átlagot, mivel a partner gazdaságaink az átlagosnál jobb és igényesebb gazdálkodást valósítanak meg. Az egyes termőhelyi kategóriák megoszlása sem reprezentatív, mivel 4045 minta csernozjom, 680 darab barna erdőtalaj, 605 darab réti talaj, 1457 darab homok talaj és 447 minta pedig a szikes termőhelyi kategóriába volt sorolható. Nézzük meg az eredményeket!

Kémhatás (1. ábra): Csak a réti és a barna erdőtalajoknál találtunk 7 és 10 %-ban erősen savanyú kémhatást. Az ilyen talajnál az erősen savanyító műtrágyák használata nem javasolt. A vizsgált területek többsége gyengén lúgos kémhatású volt, így számolnunk kell az egyes mikroelemek korlátozott felvehetőségével, még abban az esetben is, ha a talajban megtalálhatóak (relatív hiány). Szintén fontos megjegyezni, hogy célszerű ezeken a területeken olyan műtrágyákat használni, melyek foszfortartalma nagyobbrészt vízoldható.

Arany-féle kötöttségi szám (2. ábra): A fizikai talajféleségekben megfigyelhető különbségek összhangban vannak az egyes termőhelyi kategóriáknál elvárt értékekkel.

Nitrogén szolgáltató képesség ( 3. ábra): A területek hozzávetőlegesen 20 % esett a kritikus igen gyenge, vagy gyenge kategóriába, a többség a közepes vagy jó besorolást kapott.

Foszfor ellátottság (4. ábra): A vártnál kedvezőbb adatokat kaptunk, azonban jól megfigyelhető az egyes termőhelyek közötti eltérés. Különösen szembetűnő, a barna erdőtalajok, rosszabb és a csernozjomok az átlagnál jobb foszfor tartalma. Érdekes, hogy viszonylag jelentős az úgynevezett túlzott kategória is, ami felhívja a figyelmet, a talajvizsgálatok fontosságára.


Kálium ellátottság (4. ábra): A csernozjom és a barna erdőtalajok többsége közepes vagy annál jobb kategóriába sorolható. A réti, homok és szikes talajok mintegy 20 százaléka esett a kritikus igen gyenge, vagy gyenge kategóriába.


Cink ellátottság (5. ábra.): A területek több mint a fele cinkből nem megfelelően ellátott. A területek közel 50% meszes, illetve erősen meszes, ami gátolja a cink felvételét így a cink hiány kialakulásának a valószínűsége igen nagy a vizsgált területeken. Ennek megelőzésére használjuk Power műtrágyát, vagy lombtrágyázzunk FOLICARE 19-11-24 Zn készítménnyel.


Kén tartalom (6. ábra): Az adatok önmagukért beszélnek, átlagosan a vizsgált területek 75 százaléka kén hiányos, de ez az érték a csernozjom területeken megközelítette a 100 százalékot. Érdemes tehát kén tartalmú műtrágyát használni!

 

Az eredmények alapján látható, hogy a Partner Gazdaságaink az országos átlagtól eltérően jobb NPK ellátottságú területeken gazdálkodnak, ami a tervszerű tápanyag-gazdálkodási gyakorlatunknak köszönhető. Gazdálkodásukban a továbblépést az egyéb makro- és mikro- elemek pótlása jelentheti. Érdekes kérdés, hogy a NPK tartalmak táblákon belül hogyan változnak, vagyis érdemes-e megvalósítaniuk a táblán belüli differenciált műtrágya kijuttatást. A következő számunkban ezt a kérdést fogjuk körbe járni.



Milyen területeken gazdálkodunk?

Kezdőlap | Magunkról | Szolgáltatások | Termékek | Szakcikkek | Partnerek | Referenciák | Ügyfeleinknek | Szaktanácsadás | Kapcsolat

Agroforce International Kft. © 2010 Minden jog fenntartva!